Neuroterápia és biofeedback...a modern agykontroll Békéscsabán.

Blue Orange Black

Bejelentkezés, további info:
(+36)(30) 60-58-58-9

Fibromyalgia.

A rheumatológia két évtizede fibromyalgia néven talált egy új mozgásszervi betegséget. Egy krónikus fájdalom betegségről van szó, mely fiatal-középkorú, rendszerint nőbetegek tömegét érinti. Amerikában 6-10 millió betegről beszélnek. Gyakorisága rohamosan növekszik, a lakosságnak akár 4 %-át érinti, a rheumatológia rendelésen pedig minden ötödik várakozó belefér ebbe a diagnosztikus kategóriába.

fibromyalgia2A betegek a legváltozatosabb testrészeken jeleznek rendszeresen visszatérő izomláz-szerű fájdalmakat, amit általában az izom-ín átmenetekben fokozott nyomási érzékenység, izommerevség kísér. A kivizsgálás semmiféle érdemleges eltérést nem igazol, a mozgásszervek épek, gyulladásnak jele nincs. A fájdalmak mégis olyan szenvedést okoznak, hogy az érintettek rendszeresen orvosi segítséget keresnek, életvitelük felborul, és a súlyos fájdalom akár teljes munkaképtelenséget okoz.

Az orvosi diagnózis siralmasan felszínes. Ha a visszatérő vagy tartós fájdalmak esetén 18 jellegzetes testrészből  legalább 11 esetén a szokásosnál nagyobb érzékenységet tapasztal az orvos (trigger pontok), akkor a betegség: fibromyalgia.

Figyelemre méltó megfigyelés, hogy a fibromyalgiás betegek rendszerint számos egyéb problémával is küszködnek: kóros fáradtság, alvási zavar, fejfájás, hideg végtagok, lábdagadás, zsibbadtság, irritábilis bél, menstruációs zavarok, allergiák, koncentrációs nehézség, ködös gondolkodás, túlérzékenység fényre, hangra. 2010 óta a változatos tüneteket integrálni próbálják a fibromyalgia diagnosztikájába, de ne kerülje el a figyelmünket, hogy a felsorolt tünetek nem magára a rheumatológiai problémára jellemzőek: rendre előbukkannak az weboldalakon sorolt stresszbetegségek között.

Mi okozza a fibromyalgiát?

A legfrissebb rheumatológiai szakirodalom álláspontja velős: fogalmunk sincs. (Az angolszász belgyógyászati vonalon alapműként emlegetett Harrison 2011-es Rheumatológia kiadványa sem állít egyebet.) A kutatások a vegetatív idegrendszer működési zavarát igazolják, ahol a  paraszimpatikus válaszkészséget éppúgy károsodottnak találják, mint a szimpatikus adrenerg rendszert. A vizsgálatok emellett számos hormonális eltérést, az agyalapi mirigy - mellékvese védelmi vonal zűrzavarát, általában alulműködését mutatják. Nos, melyik az az állapot, ami a vegetatív idegrendszert éppúgy kimeríti, mint az agyalapi mirigy - mellékvese hormonrendszert? Természetesen: a krónikus stressz! A fibromyalgia minden jel szerint a krónikus stressz egyik megjelenési formája! A tartós feszültség következményének tűnik, hogy az agy másként kezeli a mozgásszervek területéről érkező információt, ezért egy felszínes érintés is fájdalom élményét provokálhatja. Az agyműködést vizsgáló kutatások igazolják, hogy a betegek agya a trigger pontok enyhe ingerlésére is úgy reagál, mintha kutyák marcangolnák. A krónikus stressz miatt (esetleg egy korábbi, jelentéktelennek tulajdonított tompa agysérülés következményeként) egy haszontalan agyműködési minta épül ki, ami a legkisebb ingerre is felizzik.

fibromyalgiaEmlékeztetnék itt arra, hogy ma a stressz fogalma alatt nem fizikai természetű kivívásokat értünk, hanem az urbanizált ember pszichés-érzelmi jellegű feszültségét. A tudatos, racionális életünk és a mélyben munkáló érzelmeink közötti súrlódást. A stressz hatására meginduló élettani folyamatokat az evolúció fizikai természetű kihívásokra optimalizálta. Az ember azonban pszichés természetű ingerekre üzemelteti a test önvédelmi túlélő-rendszereit. A krónikus stressz tehát azért betegít, mert ugyanolyan (tudattalan) biokémiai válaszokat adunk főnökünk becsmérlő megjegyzésére, mint régen, mikor a kardfogú tigrissel kellett megküzdenünk. Stresszválaszt adunk, de nem történik izommunka. (Ha történik, akkor valószínűleg új munkahelyet kell keresnünk.) A le nem reagált stressz, a "bennégett" izommunka talán sehol nem mutatkozik olyan egyértelműen, mint a fibromyalgia esetén. A krónikus izomfájdalom a stressz nyomán el nem végzett fizikai ledolgozás kísérő tünete. 

A fibromyalgia kezelhetetlen?

A gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító gyógyszerek fibromyalgia esetén csaknem hatástalanok. Hangulatjavító gyógyszerekkel is próbálkoznak, csekély sikerrel. Hosszú távon bizonyosan segítene a rendszeres testmozgás, de a kezdeti ellenállást csaknem lehetetlen leküzdeni, mert a legkisebb terhelésre is komoly panaszok jelentkeznek. A mozgásszervi rehabilitáció passzív mozgató tréningje, a  massage és izomlazító technikák csak átmeneti javulást hoznak. Az alternatív gyógymódok (akupunktúra, fitoterápia) sem kínálnak meggyőző megoldást. A neuroterápia azonban - mintegy véletlenül - ígéretes eredményeket produkált ebben a fájdalom-kórképben is.

Az ígéretes LENS neurofeedback.

Az EEG-neurofeedback egyik speciális típusa a (Low Energy Neurofeedback) hatékonynak bizonyul a fibromyalgia kezelésében. A technika célirányosan szétzilálja az agy haszontalan mintázatait, köztük azt is, melyet a testszerte jelentkező megmagyarázhatatlan izomfájdalomként él meg a beteg. A LENS neurofeedback alkalmazói más okból terápiát kereső betegekben - mintegy mellékesen - figyelték meg a fibromyalgiás tünetek meglepő javulását. A megfigyelésre alapozott első tanulmány (Mueller-Donaldson, 2001) nagyon ígéretesnek bizonyult, és a gyakorló LENS terapeuták azóta is egyöntetűen észlelik a fibromyalgiás panaszok javítását. A tapasztalat igazolására szervezett tanulmány (Kravizt, 2006) ugyan nem igazolt jelentős javulást abban az esetben, ha egyedül csak a neuroterápiától várták a gyógyulást - azonban a sikerekről beszámoló terapeuták (a tanulmánnyal ellentétben) soha nem egyedül alkalmazzák a neurofeedback technikát. Az agy célzott stimulációjával szorosan kapcsolódó, aktív perifériás (neuromuscularis, mozgásszervi) rehabilitáció, és tudatos stressz-kezelő technikák (izom-biofeedback, szívkoherencia tréning) együtt jelenthetik a siker zálogát. Az ellentmondás itt is jól megvilágítja, hogy a passzivitásban menedéket kereső stressz-beteg a legkorszerűbb technológiai segítség ellenére sem gyógyulhat meg a saját aktív erőfeszítése nélkül.