Neuroterápia és biofeedback...a modern agykontroll Békéscsabán.

Blue Orange Black

Bejelentkezés, további info:
(+36)(30) 60-58-58-9

Az élet sója, avagy a néma gyilkos.

balance2Stressz minden inger, melyre reagálunk. Mennyi kell belőle az egészséges, tartalmas élethez? A magánzárka a börtönbüntetés legsúlyosabb formája, mert jól-létünkhöz szükség van az ingerekre. A másik oldalon, a túl sok inger feszítését mindannyian érezhetjük. Hol a középút?

Claude Bernard klasszikus homeosztázis modelljét idézve: az egyensúlyából kibillentett élő a stresszre reagálva saját egyensúlyához igyekszik visszatalálni. Stressz tehát minden, ami az egyensúlyból kibillent. Az egyensúlyi pontban azonban nincs mozgás, mozgás nélkül pedig nincs élet. A stressz tehát egészségünkhöz nélkülözhetetlen. Hol van az a pont, ahol ellenünk fordul, és romlásunkat okozza?

A jó stressz az élet fűszere, sava-borsa. Semmi más nem tudja oly jótékonyan átmozgatni szimpatikus-paraszimpatikus idegrendszerünket, mint például a jó szex. És mégis: van egy pont, ahol az ingerlés már nem öröm többé, kártékonnyá válik, és ha nem jól kezeljük a helyzetet, akkor vesztünkbe hajszol. A kártékony kihívásra Selye János (magyar származású úttörő stressz-kutatónk) a distressz elnevezést használta, és megkülönböztette a jótékony hatású eustressz-től.  A kifejezéseket ma kevéssé használjuk, mert egyre világosabb, hogy nem lehet különbséget tenni jó és rossz stresszor között. Nem a stresszt kiváltó tényező a fontos. Egészség vagy betegség ott dől el, ahogyan reagálunk rá!

Az ejtőernyős nem stresszel?

skydiveVannak, kik rendszeresen kilépnek a repülőgép ajtaján, és akkor élnek igazán, ha kétszázzal zuhannak a föld felé. Mások kínok kínját állják ki, ha egy liftajtón kell belépniük. Egyikük örömmel éli meg a valós fenyegetést, és a kontrollt, mellyel uralni tudja még a kiélezett helyzetet is. Másik egy esetleges valószínűtlen baleset képétől is összeomlik, tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzése rombolja, és inkább önkéntes korlátok közé szorítja magát. Nemcsak a liftet iktatja ki életéből, de sok szép izgalmas kalandtól is megfosztja önmagát. Miben különböznek? Másként élik meg a stresszt. Másként működik az agyuk.

Talán az ejtőernyős nem stresszel? De. A kutatások szerint az ezredik ugrására készülő ejtőernyős az újonchoz hasonlóan stresszel. Az ugrás előtti pillanatokban tombol a vérében az adrenalin. A nagy élettani különbség, hogy a tapasztalt ejtőernyős csak az ugrás előtti pillanatokra turbózza fel magát, és földetérés után szervezete hamarosan visszahelyezkedik a nyugalmi készültségbe. Az újonc már az ugrás előtti éjszakán izzadtan hánykolódik, a reptér felé autózva ki akar ugrani a szíve, a kiugrás előtt az őrület környékezi és a halál csapkod körülötte, és földet érés után még sokáig pörög testében a vészforgatókönyv. Miért működik másként bennük ugyanaz a stressz? Mert más a hozzá kapcsolódó élmény. A tapasztalt ejtőernyősnek kellemesen borzongató, izgalmas élmény az ugrónap. Csupa kaland, fény és színkavalkád. elevator-phobiaA lift-fóbiás beteg stressz-reakcióját egészen más érzelmek és gondolatok kísérik. Zuhanó dobozban sikító tehetetlen halálraítéltek, szétszakított emberi testrészek képsorai villannak előtte, félelem kapaszkodik a torkába, halálhörgés zúg a fülében. Az ejtőernyős és a lift-fóbiáss élettani stressz-válasza ugyanaz. Agyuk mégis egészen másként működik. A hatékony stressz-kezelés átírja a kártékony, betegítő, életet korlátozó agyi programot. Célja nem a stressz kiiktatása, hanem változtatni annak megélésén.

Kezedben az életed.

Egy klasszikus pszichológiai kísérletben néhány megátalkodott kutató (az állatvédők figyelmét elkerülve) ketrecbe zárt patkányokat ütögetett árammal. Az egyik csapat a legváratlanabb időpontokban kapta a pofont, de lehetősége volt egy másik ketrecbe szaladni, és kifújni magát. Bár megszeretni valószínűleg soha nem tudták, viszonylag jól megbirkóztak a pofongéppel. A másik csapat még rosszabb lapot húzott: ők rendszeres időközönként kapták (az összességében nem több és nagyobb) áramütést, de semmiféle menekülési útvonaluk nem volt. Nos, ők hamarosan megbetegedtek és elpusztultak.

Két tanulsága is van e kísérletnek:

  • Nemcsak a fizikai vagy pszichés stresszor betegít, hanem márcsak azok elvárása is!
  • Maga a stresszor leginkább akkor válik károssá, ha nem áll módunkban arra reagálni - leginkább fizikai válasszal.

Előbbi tanulság élettanilag is megalapozza a pozitív gondolkodás, a neuro-lingvisztikus programozás, az agykontroll és számos spirituális élethagyomány filozófiáját: a negatív elvárások betegséget vonzanak.  Utóbbi megmagyarázza a civilizációs ketrecbe szorított ember védtelenségét és a stressz-kezelésben is aláhúzza a rendszeres testgyakorlás fontosságát.

A stressz-kezelés a fejedben dől el.

Születési karakterünk és életélményeink együttesen faragják ki azt a dinamikus viselkedés-csomagot, amit személyiségnek nevezünk. Életkörülményeinket változtatni kevéssé tudjuk, de viselkedésünket igen. Az aktuálisan éppen ránk mért stressz akkor betegít, ha nem tudjuk azt örömmel elfogadni, és értékelni a színt, amit hoz életünkbe. A hatékony stressz-kezeléshez tudnunk kell, mit művel testünkben a stressz. Ismernünk kell azokat a körülményeket, melyek erősen hatnak ránk, és esetleg befolyásolhatók. Végezetül talán legfontosabb megélnünk, hogy nem a stressz betegít. Helytelen megélésünk vezet a betegséghez. Egy komplex stressz-kezelő tréning mindhárom szempontból támogatja a személyiség fejlődését.