Neuroterápia és biofeedback...a modern agykontroll Békéscsabán.

Blue Orange Black

Bejelentkezés, további info:
(+36)(30) 60-58-58-9

Diszlexia és a tanulási zavarok.

Soha ne hagyd, hogy taníttatásod útját állja a tanulmányaidnak!

(Mark Twain)

 A diszlexia: ajándék - mondja az Egyesült Államok egyik, a témával foglalkozó prominens szervezete. Galilei, Einstein, Beethoven, Mozart, van Gogh, Da Vinci - csak néhány név a diszlexiások sorából. Határtalan kreativitásukat ma is irigyeljük, iskolarendszerünkben azonban több tantárgyból megbuktak volna. Miben rejlik kreativitásuk? Mi okozza a tanulási problémákat? Miben más az agyműködésük? A válasz és megoldás körvonalazódni látszik.

Az olvasás, írás, számolás és általánosságban a tanulás nehézsége jellegzetesen az iskolarendszerhez kötődő probléma. A tanulás és tanítás a görögök óta a tanító felelőssége volt. Ha egyféle technikával nem tudta átadni a tudását, akkor találnia kellett rá másik módot, hogy tanulóban elérje a változást. 30-40 éve azonban megtört e hagyomány, és viharos gyorsasággal elterjedt a "tanulási zavar" kifejezés. Azóta senki nem beszél inkompetens oktatási rendszerről és alkalmatlan pedagógusokról, helyette zavarokkal küszködő gyermekekre figyelünk. Egész iparág épült erre a stigmatizáló kifejezésre. Az oktatás, orvoslás, pedagógia és pszichológia egységesen a gyermeket kívánja hozzáidomítani egy merev oktatási struktúrához - ami természetesen könnyebb feladat, mint megfelelő oktatást nyújtani egy különleges gyermeknek.

A jelenlegi tudományos álláspont szerint neurológiai eltérés áll a működési zavar hátterében. Az idegrendszer vizsgálata nem mutat anatómiai károsodást, tehát működési-szabályozási hiba okozza a nehézségeket. A tanulási zavarok, diszlexia mögött azonban meglepően gyakran lapul valami rendkívüli képesség, amit nem tudunk kiaknázni, ha csak a deficit oldaláról közelítjük meg a gyermeket. A "sajátos nevelési igényű" kifejezést manapság sajnos a többé-kevésbé értelmi fogyatékos gyermekekre használják, pedig a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek egy részére pontosan ez a kifejezés illene. Semmiféle fogyatékosságuk nincs, csak éppen a merev iskolarendszer elvárásaihoz idomulni nem tudnak. Sajátos nevelési igényük lenne, amit nem tud nyújtani a rendszerünk. Másként forog a fejük. Ennek pontos megértéséhez tudnunk kell, hogy az agyunk bal és jobb oldala különféle tevékenységeket vezényel, és jellegzetesen eltérően működik.

Az agyféltekék munkamegosztása:

Az agyi ideghálózat fejlődése során a féltekék között bizonyos tevékenységekért vetélkedés alakul ki, így a érző-motoros működések domináns kontrollját valamelyik oldal kisajátítja: nevezetesen az emberek négyötödében a bal félteke mozgatóközpontja nyer, s ezért ők jobbkezessé válnak. Ettől a meccstől függetlenül azonban bizonyos tevékenységeket az agy a fenti asszimetrikus munkamegosztásban vezényel. Tehát a kezességtől függetlenül a beszédértés, beszéd, olvasás, számolás műveleteit a bal halántéktájék irányítja. A balkezesek fejlődése során a féltekék párharcát a jobb oldal nyeri (amiben tesztoszteron-hatásnak tulajdonítanak jelentőséget.) A jobb agyfélteke dominanciája ellenére a balkezesek is a bal oldallal számolnak, mégis aránytalanul több diszlexiást találhatunk a balkezesek között. Ez a tény is arra utal, hogy a rendellenesség valamiképpen a féltekék közötti munkamegosztás zavarát tükrözi.

A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek jellegzetesen a bal agyfélteke területi tevékenységek vonatkozásában mutatnak hiányosságokat, míg a jobb félteke globális funkciói nemegyszer átlagon felüli képességeket rejtenek, mely a művészeti-kutató-kreatív jellegű feladatokban akár kimagasló teljesítményt is eredményezhet. Sajnálatos módon azonban iskolarendszerünk túlnyomóan az analitikus jellegű bal féltekei funkciók alapján minősíti a tanulmányi eredményeket, ezért e gyermekek komolyan bukdácsolnak az iskolában. Az oktatás célja nem a kreativitás ápolása. Az iskolában nem az újszerű tudást honorálják, hanem a mások által kreált tudás kritikátlan reprodukcióját. A kreativitást kiaknázó, egyénre adaptált képzés helyett a közoktatás nem tolerálja a konformitásból kikandikáló szellemi teljesítményt, ezért e különleges gyermekek problémát jelentenek az uniformizált egyenpolgár-gyártó iskolarendszer működésében. A diszlexia tehát nem betegség, hanem egy jellegzetesen módosult agyműködési minta status-hard, mely a merev iskolarendszerükben és torzult szociokultúrális környezetünkben nehézségeket okoz.

 Hogyan segít a neurofeedback a tanulási zavaron?

scattered-mindA neurofeedback az agyműködés elektrofiziológiai térképét átfesti, ezzel az információfeldolgozás megszokott csatornái helyett újakat épít. A kezelési protokoll igazodik a gyermek EEG-felméréséhez. Ha a homloktáji területek meglassulása mutatkozik, ezek serkentésével a koncentráló-képesség erősödik, a figyelem fenntarthatóbb marad. Ha a felmérés a bal és jobb félteke közötti túlságosan szoros együttműködést mutatja, akkor ez az összhang (koherencia) megszakítható, ezzel a bal félteke kognitív funkcióit nem viszi el szükségtelen asszociációk irányába a jobb oldal. Egy harmadik terápiás megközelítés megértéséhez tudni kell, hogy a zavartalan olvasás, írás és beszéd bal félteke több területének szoros együttműködését igényli. A falcsonti területek a beszéd és olvasott szöveg megértéséért felelősek, a bal halántéktájéki területek a kimondott, leírt szó betűsorát vezetik. Az ennek megfelelően tervezett neurofeedback az érintett bal féltekei területek között szorosabb együttműködést, koherenciát serkent.

Bármelyik neurofeedback protokollt is használjuk, az alapelv ugyanaz. Ha az iskolarendszer nem igazodik az igényekhez, akkor a nehézségekkel küzdő gyermek rugalmasságát próbáljuk fokozni. Az új működési mintázatok serkentésével együtt elengedhetetlen a gyermek problémakezelési stratégiáinak fejlesztése is. A diszlexia fejlesztésében ezért elsődleges szerepe van a fejlesztő pedagógusnak és logopédusnak. A neurofeedback ennek a kitartó munkának csak kiegészítője lehet.