Neuroterápia és biofeedback...a modern agykontroll Békéscsabán.

Blue Orange Black

Bejelentkezés, további info:
(+36)(30) 60-58-58-9

Szívritmus-zavarok.

arrythmia

Biztosan dobbant már nagyot a szíve, mikor meglátta régen látott kedvesét, vagy felvették gyermekét az egyetemre. Nincs még egy szervünk, mely olyannyira pontosan tükrözné pillanatnyi bioritmusunkat, mint a szív. Minden ütése hűen tükrözi a környezetünk befolyását és a belső világunkat.

A ritmuszavarok egy részét közvetlenül a stressz élettani folyamatai okozzák. Ritmuszavart okozhat továbbá néhány anatómiai rendellenesség, és a vérkeringési problémák miatti szívbetegségek is. Miután az utóbbiak a krónikus stressz kései következményei, összességében a ritmuszavarok javarésze mögött feltűnik a stressz szerepe.

A szívizom önálló, automatikus összehúzódásokra képes, de normális esetben ezt a tulajdonságát speciális ingerképző központok nyomják el. Több hierarchikusan egymásra épülő ingerképző szívközpont van, melyek főkapitánya a jobb pitvar területén elhelyezkedő szinusz-csomó. Egészséges emberben a szinuszcsomó kelti egyik szívütést a másik után, és innen terjed tovább az izomösszehúzódás a pitvarokra majd kamrákra. Az alacsonyabb rendű ingerkeltő és vezető központok lassabb működést diktálnának, de alvó állapotban vannak, mert felülvezéreli őket a gyorsabb szinuszcsomó. Az ingerképzés és -vezetés hibáiból számos ritmuszavar alakulhat ki.

A szív pumpamunkája precízen idomul a test pillanatnyi igényeihez. Fizikai vagy érzelmi terhelés esetén a vegetatív idegrendszer szimpatikus oldala serkenti szaporább ingerképzésre a szinuszcsomót, amit a paraszimpatikus oldal (a bolygóideg közvetítésével) tart féken. A szimpatikus aktíválódás további következményeként a mellékvese adrenalint pumpál a vérbe, ami a szívfekvenciát tovább növeli, a szívizmot erőteljesebb összehúzódásokra készteti és kifejezetten megnöveli a szív munkavégzését, oxigénfelhasználását. A szimpatikus izgalom hatásait erős, gyors  szívdobogásérzés formájában élhetjük meg. Az adrenalis szétáradásának van még egy tulajdonsága: az ingervezető rendszer alvó alárendelt részeinek felébresztésével, és közvetlenül a szívizomnak az ingerlésével műsoron kívüli szívütéseket, extraszisztolés ütéseket provokálhat.

A stressz, és vegetatív idegrendszer egyensúlyzavara olyannyira egyértelmű a ritmuszavarok hátterében, hogy a pitvari ritmuszavarok kezelésében az orvoslás is megpróbálja ezt felhasználni. A pitvari tachykardiák, friss pitvarfibrilláció esetén olyan manővereket alkalmaznak (szemgolyó nyomása, Valsalva-manőver, carotis-masszázs), melyek fokozzák a paraszimpatikus bolygóideg fékező szerepét, csökkentik a szívfrekvenciát, és szerencsés esetben kiütik a ritmuszavart - így helyreálllhat a szinuszcsomó vezérlő funkciója.

A stresszkezelési technikák tanulásával és gyakorlásával már 1-1 extraszisztole, rövid pitvari tachykardia is megszüntethető, hosszabb távon pedig logikusnak tűnik, hogy képesek fékezni a lassú, de folyamatos szervkárosodást. A biofeedback technikák ellenőrizhetővé és mérhetővé teszik ezt a tanulási folyamatot. Kiegyensúlyozó hatásuk csökkenti a szimpatikus tónust és fokozza a paraszimpatikus rendszer fékező szerepét. A szívkoherencia tréning közvetlenül a bolygóideg működését serkenti. A légzés és szívműködés harmóniába rendeződik, a szívműködés lassul, a szívizom pedig ellenállóbbá válik az arritmia-keltő ingerekkel szemben.

A stressz-kezelő technikák tehát éppúgy hatásosak az évtizedeken keresztül lassan kialakuló szívritmus-zavarok megelőzésében, mint a már kialakult károsodás kezelésében.