Neuroterápia és biofeedback...a modern agykontroll Békéscsabán.

Blue Orange Black

Bejelentkezés, további info:
(+36)(30) 60-58-58-9

Korunk hisztériája: az irritábilis bél szindróma (IBS).

A szívnek megvan a jó oka - melyről az oknak sejtelme sincs. (Blaise Pascal)

ibsMinden kornak vannak divatos betegségei. A XX. századelőn, Freud fénykorában a neurózis és hisztéria, ma az irritábilis bélbetegség, evészavarok, reflux és krónikus mozgásszervi fájdalom köpönyegébe bújva találjuk ugyanazt a konfliktust: a tudatos, humán agykéreg és mélyben lapuló automata túlélőgép működési súrlódásait.

A népesség 20-25 %-át rendszeresen gyötri emésztőszervi panasz, és alkalomszerűen mindenki küzd ilyesmivel. A kivizsgálás nem mutat semmi különöset, a has mégis kortyog-fortyog, morog, lüktet, puffad, és fáj. Székrekedés, hasmenés ismétlődhet a legváltozatosabb ritmusban. Van, ki csak saját otthonában képes székletet üríteni, s ha egy hétig nyaral, akkor is hazaviszi. Más minden stresszes életeseményre hasmenéssel reagál. A még kevésbé szerencsést rendszeres hasgörcs, puffadás és fájdalom kínozza. Az irritábilis tünetcsoport a gyakorlatban ott kezdődik, ahol a gasztroenterológus tudománya véget ér: minden emésztőszervi vizsgálat rendben van, és mégis tűrhetetlen panaszokkal újabb és újabb vizsgálatokat követel a beteg. Az IBS hátterében nem szervi baj áll, azonban ennek felismerése nem könnyű. A beteg valódi hasi panaszokat él meg, ezért nehezen fogadja el, hogy nem csak a beleivel lehet probléma. Az orvos szervekben és betegségekben gondolkodik, így világképébe nehezen illeszkedik a psziché. Az egyszerűbb utat választva az orvos gyakran fájdalomcsillapító, görcsoldó, vagy hasfogó gyógyszerekkel próbálja a tüneteket elfedni. A tüneti gyógyászatot többnyire a beteg nyomása is támogatja, hiszen ő valós panaszokat él meg, és gyors megoldást keres. A valódi érzelmi háttér pedig a messzi múltban gyökerezik és felidézése nem könnyű, mert időnként komoly fájdalmakat provokálhat. Ezért az emlékeket inkább a jótékony feledés borítja be.

Saját agyunk ver át bennünket!

ibs-accAz agykutatás eredményei megmagyarázzák a gyakorlati tapasztalást: nem kell bélbetegség ahhoz, hogy a has panaszos legyen! A fájdalom élménye az agy jellegzetes működési mintázatához kötődik, nem pedig a belek aktuális károsodásához. A bélpanasz nem azért okoz szenvedést, mert a repedésig feszül a bélfal. A kínzó érzés oka, hogy az emésztőszervekből érkező normális jelzésekre olyan agyterületek is működésbe lendülnek, melyek normális esetben csak erős károsodás, és vészhelyzet esetén kellene aktívizálódjanak. Félelem, düh és szorongás kapcsolódik e régiók működéséhez. Az IBS-beteg agya rövidzárlatot mutat a bélből érkező normális élettani jelzések, és a negatív érzelmek között, amit fájdalom képében él meg. (Tudományosabban: a bélrendszer agyi reprezentációja és a rossz emlékeket kezelő limbikus-vegetatív idegi központok szoros funkcionális konnektivitásban működnek. Aki még ettől a mondattól sem riadt vissza, itt megértheti, hogy miért éppen a hasa fáj az IBS betegnek.)

A hasi panasz: az érzelmi agy vészjelzése.

Az idegkutatás eredményei szerint az IBS beteg fejében az emésztőrendszerből érkező normális jelek összekapcsolódtak egy régi, érzelmileg jelentős életélmény emlékmorzsáival. Az életesemény lehet nagyon régi, a bélműködéssel való kapcsolat pedig rendszerint tudattalan. Beszédes adat, hogy az IBS 30%-ban egy epizódikus bélfertőzés után kezdődik: a fertőzés meggyógyul, de a panasz marad. A beteg emlékszik a fertőzésre, de az akkoriban átélt érzelmi traumára nem. Az összekapcsolódás miatt az IBS beteg az éppen aktuális konfliktusait is kínzó emésztőszervi panaszokkal éli meg. A bélrendszer a stressz érzékeny jelzőműszerévé válik.

Hol a kiút az irritábilis bélbetegségből?

Az IBS ma elfogadott "orvosi kezelése" sajnálatosan nem több, mint a tünetek elmaszatolása. A beteg panaszától függően hashajtó, hasfogó, görcsoldó, bélmozgató gyógyszereket rendel orvosa. Baktérium tenyészetek (probiotikumok) fogyasztását javasolják, vagy éppen antibiotikumokkal pusztítják a bűnösnek kiáltott bél-lakókat. Sok betegnek segítenek a szorongásoldó vagy antidepresszáns szerek. (Természetesen, hiszen nem a hasban van a gond...) Az ellentmondásos próbálkozások jól tükrözik: a gasztroenterológus nem tudja megoldani az IBS-beteg baját, amíg csak annak hasára koncentrál.

Az IBS kezelése csak akkor lehet sikeres, ha a panaszos megérti, hogy hasi ill. székelési tünetei nem bélbetegséget jeleznek, hanem egy érzelmi problémát. Pszichológiai értelemben ez annak elfogadását jelenti, hogy az emésztőszervi panaszok egy fontos aktuális konfliktust jeleznek, ami figyelmet igényel. Ez a kulcslépés nem könnyű, mert az emésztőszervi panaszok szerepe az évek során többnyire átalakul: értékes jelzés helyett az aktuális nehézségről éppenhogy elterelik a figyelmet. (Sokkal nehezebb lehet például egy kiüresedett párkapcsolatot felismerni és kezelni, mint egy makacs puffadást vagy szorulást.)

A tartós javuláshoz elengedhetetlen az aktuálisan tüneteket okozó konfliktus gyökereinek felkeresése és átdolgozása. A korszerű pszichoterápia az idegkutatás eredményeit alkalmazza, és pragmatikus eszközöket kínál a fejlődésre. A tudatalattiba söpört emlék és a hozzá társuló érzelmek módosult tudatállapotban könnyen hozzáférhetővé válnak. Hipnoterápiás eszközök, imaginációs technikák segítenek eljutni a probléma forrásáig. Az emlékek érzelmi feldolgozását kognitív- és viselkedésterápiák céltudatos ötvözete támogatja.

Az irritábilis bél: egy túlérzékeny mérőműszer. Leszabályozása, deszenzibilizálása élettani értelemben a zsigeri érzékelés és a limbikus idegrendszer kapcsolatának gyengítését jelenti. Ebben hatékony segítség lehet a biofeedback és neurofeedback alkalmazásával "potenciált" relaxációs tréning. A sikeresen kezelt irritábilis beteg képes aktívan ellazulni, befolyásolni a szervezetében zajló automatikus stresszválaszt. A gyógyuló beteg fokozatosan képessé válik  "hálás odafigyeléssel" fogadni a panaszt, ami ráirányítja figyelmét egy fontos élethelyzetre. A konfliktus felvállalása, az aktív odafordulás és problémakezelés fokozatosan gyengíti, majd szükségtelenné teszi a durvább testi jelzéseket. A ritkuló, enyhülő emésztőszervi panaszok a bélműködés és az érzelmi agy közötti káros rövidzárlat oldódását, hasznosabb asszociációk kiépülését  jelzik.