Neuroterápia és biofeedback...a modern agykontroll Békéscsabán.

Blue Orange Black

Bejelentkezés, további info:
(+36)(30) 60-58-58-9

Gyomorfekély, nyombélfekély

peptic-ulcerA stressz-kutatás történetében kitüntetett szerepe van a gyomorfekélynek. Selye János 1936-ben közölte eredményeit, miszerint csaknem mindegy, hogy milyen módon gyötri a patkányait, a macerálás eredményeként az állatoknak fekélye lesz. Ebből az alapkísérletből alakult ki a stressz és distressz kezdeti értelmezése, mely szerint a károsító ingerektől függetlenül meglehetősen hasonló önvédelmi folyamatokkal válaszolunk, amit Selye generalizált adaptációs szindrómának nevezett. Feltételezése szerint a tartós stressz fokozatosan kimeríti adaptációs (válasz-)készségünket, ebből támadnak a betegségek. Ma már inkább úgy tűnik, hogy a reakciókészségünk csaknem kimeríthetetlen, azonban a rendszeres visszafeleselésünk idővel több kárt csinál, mintha csendben maradnánk.

Hasunk felső részén, azt a mérgező sósavval telt emésztőzsákot nagyon érzékeny élettani folyamatok tartják egyensúlyban. Az erős sósav egy 100-as szeget is néhány nap alatt felemésztene, és a gyomorfalnak folyamatosan aktív védelemben kell lennie, hogy ellenálljon. A gyomor nyálkahártya-bélése kitűnő vérellátás mellett védő hatású prosztaglandinokat termel, savat semlegesítő bikarbonátot választ ki, vastag nyákréteggel borítja a savval érintkező belső felszínt, és még ki tudja mennyi praktikát alkalmaz az önemésztődés megakadályozására.

És akkor jön egy több hónapos vizsgaidőszak, vagy válóper. A stressz leállítja a gyomor működését, hiszen semmi szükségünk a gyomorsavra, mikor a kardfogú tigris elől menekülünk. (Az emésztéssel ráérünk majd később törődni, ha lesz egyáltalán később.) A rendszeresen és huzamosabb ideig visszafogott savtermelés mellett a gyomor a védőrendszert is takarékra állítja, a prosztaglandin és bikarbonát termelés csökken, a nyákréteg elvékonyodik. Ráadásul a gyomor izomfala a stressztől görcsösen összehúzódik, vérkeringése pedig csökken, ez tovább akadályozza a védőfaktorok termelődését. Aztán a vizsgaidőszaknak vége lesz, kiengedünk, és egy kiadós orgiával megünnepeljük a sikereket: a beinduló savtermelés ellen pedig alig maradt valami, ami megvédené a gyomrot - és napokon belül kész a fekély. A mechanizmus azt jelzi, hogy tartósan sok kicsi pofont kapni ártalmasabb, mint néhány kemény sallert. Az állatkísérletek ezt is alátámasztják, és jellemzően akkor jön a fekély, mikor a pofozkodásnak vége szakad.

Nagyszüleink még tudták, hogy a stressz gyomorfekélyt okoz. Ha késett a nyugdíj, és égett a gyomor, akkor a kiadós vasárnapi ebéd mellé tettek pár kanál szódabikarbónát. Aztán a 80-as években történt valami, amitől ez a tudás feledésbe ment. 1983-ban Warren és Marshall fekélyes emberek gyomrában találtak egy baktériumot, melynek neve később Helicobacter pylori lett. Ez az apró állatka kitalálta hogyan védheti meg magát a maró savtól, és ezzel hatalmas, szűz élőhelyet talált magának: a gyomrot, hiszen itt senki nem szeret lakni - így nem kell senkivel vetélkedni. A saját magát védő baktérium a gyomorfal immunválaszát váltja ki, és gyengíti a gyomor önvédelmi rendszerét: bizonyosan hozzájárul a fekély kialakulásához. A tudományos világ boldogan talpra ugrott: végre megvan a fekély oka! Pezsgősüvegek durrantak, hangos hozsanna szólt és az azóta is alig csillapodó lelkesedés 2005-re Nobel díjat hozott a felfedezőknek. A közellenséggé kiáltott Helicobactert azóta is tűzzel-vassal irtjuk, a gyomorfekély és stressz világos kapcsolatát ellenben jótékony homály kezdi borítani. Pedig jónéhány kérdőjel éktelenkedik a statáriális kegyetlenséggel elítélt baktérium vádiratában. A fekélybetegek túlnyomó többségében valóban megtalálható az élőlény, azonban van egy bökkenő: az egészséges emberek kétharmadának gyomrában is ott lakik a Helicobacter. A kevésbé higiénikus körülmények között élő népeknél csaknem a teljes népesség átfertőzött. Ők miért nem kapnak gyomorfekélyt?

Egészen bizonyos, hogy a gyomor és nyombélfekély kialakulásában szerepet játszik a Helicobacter pylori. De van itt még valami, ami szükséges a fekély kialakulásához, és e ponton vissza kell kanyarodnunk a stressz jelentőségéhez. Azazhogy kellene, mert a nyugati orvoslásnak jellemzően nem fekszik az ilyen bizonytalan, homályos történet. A nyugati orvos az egyértelműen kézzelfogható okot és gyors megoldást szereti: a hosszú távú stratégiát jelentő pszichoszomatikus duma helyett öljük meg a Helicobaktert. Kettős-hármas esetleg négyes gyógyszerkombinációval néhány hét alatt kipusztíthatjuk a gyomorlakókat (és mellesleg a teljes vastagbél lakóközösségét is.) Ezen a ponton túl azonban nem foglalkozunk a fekélybetegség lelki hátterével, így a helytelen stressz-kezelő technikáink az elkövetkező évtizedek során nem csak a gyomrot fogják újra kikezdeni, hanem teljes egészségünket aláássák.

Összefoglalás. A fekélybetegség hosszú távú stratégiai megoldásához a háttérben húzódó élettani folyamataink, az érzelmi-lelki megterhelésre adott testi válaszaink felismerése és tudatosítása szükséges. Erről szól a biofeedback tréning. A tudatosan alakított érzelmi-gondolati élet magától értetődő kontrollt jelent testi válaszaink felett, ami természetesen nem csak a fekélybetegség tartós múlását, hanem a szenvedésmentes életet is megelőlegezi.

 

A fekélybetegség gasztroenterológiai vonatkozásairól további információk a www.vastagbel.hu oldalon olvashatók.