Neuroterápia és biofeedback...a modern agykontroll Békéscsabán.

Blue Orange Black

Bejelentkezés, további info:
(+36)(30) 60-58-58-9

binge-eat

A bulimiás: NEM BETEG, pusztán saját agyának áldozata. Egy haszontalan, kártékony szokás rabja, melyből nem tud kitörni. Dohányos cigaretta nélkül, drogfüggő heroin nélkül. A bulimiás függőségének rabja, és ha megérti ennek lényegét, akkor a szabadulását is elnyeri.

A pszichiátria az étkezési zavarok között tartja számon e rossz szokást. A 90-95 százalékban fiatal nőket érintő probléma erős rokonságot mutat az anorexiával, csak a kártékony viselkedés különbözik. A falási rohamoktól szenvedő rendszeresen visszatérő, uralhatatlan késztetést érez a falásra, melyet gátlástalanul kiél minden józan megfontolása ellenére. A roham idején feltúrja a hűtőt, lemondja társasági programjait, felfalja a tartalékait, és ha a szükség kívánja, akár elcseni az étel, hogy repedésig tömhesse magát. Az éhség nem fizikai természetű, a felzabált kalóriatömeg szükségtelen, és az érintett ezt pontosan tudja. Mégsem tud ellenállni a vágynak.

A falási rohamokkal küszködők egy része a mértéktelen falást követően erős bűntudatot érez, így mindent elkövet, hogy megszabaduljon a felesleges kalóriáktól: hányatja magát, hashajtót, beöntést használ, extrém edzőmunkával sanyargatja testét. Őket bulimia néven különítik el a szimpla falóktól. (Miután a bulimiás bűntudata és önsanyargatása is a megelőző falánkságból ered, a két probléma gyökere ugyanaz, ezért a továbbiakban összefoglalóan használom a bulimia megnevezést.)

A jóga bölcselet szerint négy primitív, ösztönös késztetésünk van: az evés, az alvás, a szexualitás és az önvédelem szükséglete. Ezeket az emberben lapuló felsőbb értelem, elme (buddhi) kontrollálja és tartja kordában. De nem mindenkinél. Akinél az elme működése nem kontrollálja az ösztönös késztetéseket, az megreked vágyainak függőségében. Az agykutatás újra felfedezte a jógik bölcsességét: ugyanolyan függőséget okozhat a szex és drog, mint egy másik jutalom: az étel. Az étkezési zavarok és közöttük a bulimia: nem betegség, hanem egy haszontalan kényszerszokás.

A tünettompító gyógyszerek és a végeláthatatlan analitikus pszichoterápia helyett hasznosabb lehet górcső alá venni magát a kártékony viselkedést, és megérteni annak biológiai okait. A bulimiást saját túlélési ösztöne gyötri. Az ellenállhatatlan evési kényszer: az emberi agy sajátos működésének mellékterméke.

A kapcsolódó cikkekben megmutatom, hogyan működik a bulimiás agy, hogyan uralható a falási kényszer az éber figyelem (mindfulness) technikájával, és miként segítheti ezt a neuroterápia eszköztára. Kezdjük talán a típusos bulimiás élettörténetével.

anorexicbarbieA típusos bulimiás fiatal nő. Pályafutását tízes éveinek végén, korai húszas éveiben kezdi, rendszerint diétával. A szépségipar és a média eltorzult szépségideálja, a kortárs csoport nyomása, az első szexuális impulzusok, családi-iskolai-munkahelyi konfliktusok és egyéni pszichés feszültségek egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fiatal leány önértékelése sérül, testét csúnyának találja, és fogyókúrába kezd. A fejlődésben lévő szervezet nem fogja magát jól érezni a diétától, de leány sajátos módon e rossz érzéseket rendszerint a fogyókúrát elindító rossz érzésekkel vegyíti, és válaszul nem a diéta felhagyásával, hanem még szigorúbb megszorításokkal reagál. Sok fogyókúrázó már a kezdetektől további tortúrákkal, tisztító kúrákkal (hashajtás, vízhajtás, hánytatás) egészíti ki a testének gyötrését.

human-brainAmint a bulimia életrajzában vázoltam, az esetek többségében az érintett korosodásával tünetek fokozatosan elcsendesednek. Nem betegek ők, és a bulimiás agya nem működik rosszul. Éppenhogy védeni próbálta gazdáját, miközben megtanult egy szerencsétlen viselkedést. Ha megértjük, hogyan tanulta meg e kényszerítő erejű kártékony szokást, akkor megértjük, hogyan taníthatunk helyette hasznosabbat.

Az emberi viselkedés számos csodája és paradoxona abból a neuroanatómiai tényből adódik, hogy fejünkben úgymond két agy próbál együttműködni. Az evolúciós örökségünket képező ősi emlősagy tetejére egy sokkal újabb, fejlett agykéreg települt. A "két agy" elkülönítése természetesen csak mesterkélt fikció, de működési szempontból e két terület mégis jól elhatárolható. A „két agy” működési súrlódásaiból származik számos pszichés probléma és viselkedési zavar - közöttük a bulimia is.

bingeAz első falási roham kitörése, az első éhezés-falás-tisztulás-éhezés ciklusok megérthetők az agyi túlélőgépünk működéséből. Idővel azonban a bulimiás sokszor észleli a bajt, már nem akarja magát éheztetni, az uralhatatlan falási rohamok azonban mégis megismétlődnek.  Miért? Mert a falási késztetéstől függővé vált.

A test hosszas sanyargatását követően kirobbanó első falás hatalmas megelégedést okoz az agyban. A kiéhezett emlősagy orgasztikus jutalomként éli meg a végre bekövetkezett bőséget. A beteljesült sóvárgás kéje csak az Auswitzból szabadult fogoly első étkezéséhez fogható. Ami pedig az agyban ekkor történik, az pontosan ugyanaz, mint az első adag heroin belövése alatt: a jutalom mindent elsöprő, euforikus öröme tombol.

helpHa szem előtt tartjuk, hogy a bulimiás viselkedés egy függőség, akkor megérthetjük, hogy miért nem túl szerencsés az általánosan elfogadott terápiás megközelítése. Számomra úgy tűnik, hogy a jelenlegi terápiás koncepció a probléma lényegének félreértéséből fakad, és alkalmasint nemhogy segítené a szabadulást, hanem elmélyíti a függőséget. A leggyakoribb terápiás próbálkozások kevés eredményt ígérnek, hosszadalmasak, és gyakori a visszaesés. A szabaduláshoz vezető fontos lépés annak megértése, hogy hol buknak meg a hagyományos terápiák.

kathrynKezdjük a rossz hírrel: a bulimia NEM betegség. Így sajnos nem várhatod a gyógyulást orvostól, pszichológustól. A jó hír: amint megtanultad ezt a szerencsétlen viselkedést, úgy bármikor képes vagy mást megtanulni helyette.

A gyógyulásnak fontos lépése megérteni, hogy miért nem eredményesek a hagyományos terápiák. Az alábbi koncepció egy nagyon értelmes, 30 éves, négy gyermeket nevelő anya történetére támaszkodik, aki laikusként, önerőből szabadult meg az anorexia-bulimia ördögi köréből. Kathryn Hansen teljesítménye azért figyelemre méltó, mert nem a hagyományos terápia segítségével, hanem ANNAK ELLENÉRE lépett át függőségén. Története számomra mértékadó, mert tökéletesen egybecseng mindazzal, amit agyunk működéséről tudok. Alapszemlélete a neuroterápia elvére épül: a problémás viselkedések megváltoztathatók az agyműködés céltudatos kontrolljával.

use-your-brainTalán már áttanulmányoztad, hogyan lehet szabadulni a bulimiától. Némi pszichológiai jártassággal azt is megállapíthatod, hogy az ajánlott metodika lényege a disszociációs technikával fűszerezett aktív imagináció, melynek kerete nem más, mint az éberség (mindfulness). A függőségtől szabadulás alapfeltétele a szilárd elhatározás, és a következetes önművelés. Az öngyógyításból akkor válik neuroterápia, amikor a kártékony kényszert gyakorló megértette, hogyan téveszti meg saját idegrendszere, és tudását célirányosan arra használja, hogy hasznosabb viselkedés megtanulására késztesse agyát.