Neuroterápia és biofeedback...a modern agykontroll Békéscsabán.

Blue Orange Black

Bejelentkezés, további info:
(+36)(30) 60-58-58-9

A krónikus stressz: a betegítő.

 impala-and-gepardA stresszre gyorsan reagálunk, de lassan tudunk visszakerülni nyugalmi állapotunkba. Ha ezalatt ismét "rámozdulunk" egy vélt vagy valós fenyegetésre, akkor a nap folyamán fokozatosan belemerevedünk az üldözöttség állapotába.

A gazella teljes erőbedobással menekül, ha támadja az oroszlán. Ha lerázta, pihenésre van szüksége. De mi van, ha a vágta végén újabb oroszlánfalka támad? Majd újabb éhes csapatba ütközik? Végül egy kipihent, éhes gepárd közelében fújná ki magát? Esélye sem marad a túlélésre.

Pontosan így éljük fel napi tartalékainkat a krónikus stressz hatására.

Hogyan lesz gondolatból stressz-betegség?

Manapság ritkán fenyeget bennünket fizikai veszély. Az újabb meg újabb fenyegetést pszichés kihívások sorozata jelenti, melyekre okkal vagy ok nélkül, de sorozatosan rámozdulunk. Mit élünk meg a stressz forrásaként? Minden olyan élethelyzetet, mely valódi, vagy akárcsak elvárt fenyegetést jelent a jövőnkre nézve. (Sapolsky) A főnök emelt hangja, a közelgő határidős feladat, egy közszereplés, a dugóban elénk vágódó autós nem feltétlenül jelent életveszélyes kihívást - a stressz gépezet mégis beindul. Elegendő, ha azt HISSZÜK egy helyzetről, hogy nem leszünk képesek uralni: a válasz máris elindul. Többségében irreális elvárások, haszontalan gondolatok, romboló érzelmek, soha nem ellenőrzött hiedelmek lendítik munkába stressz-rendszerünket a nap minden órájában. Aztán éjszaka mindezt újrajátsszuk álmunkban - hiszen hiedelmeink ekkor is dolgoznak.

Az agy alapvető biológiai funkciója felmérni a pillanatnyi élethelyzetünket, összevetni azt előző megéléseinkkel, és előre vetíteni az elvárható fejleményeket. Ha a mérlegelés során az élethelyzet veszélyesnek ígérkezik, akkor a stressz-gépezet azonnal elindul, és felkészíti a testet annak fogadására. Ebben a folyamatban a gyorsabban reagálónak feltétlen túlélési előnye van. Ezzel magyarázható, hogy az evolúciós létrán nagyon ősi túlélő-készletünk rendkívül gyorsan és automatikusan működik. A motoros már régen behunyta a szemét, mire tudatosul benne: egy bogár repült feléje. Ugyanígy észre sem vesszük, és máris reagáltunk frusztrált partnerünk összehúzott szemöldökére, vagy a főnök emelt hangjára. A fenyegetés lehet valódi, de még többször pusztán annak véljük. A kiszolgáltatottságunk lehet valós, de többnyire alulbecsüljük lehetőségeinket. A pszichés stressz forrása többnyire nem állja ki a gondos mérlegelés próbáját: árnyékra ugrottunk csupán. Mire azonban a tudatos mérlegelésig egyáltalán eljuthatnánk, a túlélőgép már javában működik. A stressz-gépezet dinamikáját pedig jól ismerjük: villámgyorsan elindul, de igen lassan tudjtuk lefújni a riadót.

 A naponta sokszor ismételt kisebb-nagyobb stressz-reakcióinkból így alakul ki végül egy tartós, betegítő állapot: a krónikus stressz.

 stressed-outAz elhúzódó, egymásra épülő stressz-válaszok és a nyugalmi állapot visszaállítására tett kompenzációs kísérletek egy sajátos mentális és anyagcsere állapothoz vezetnek, melyből egyenesen következnek civilizációs betegségeink. A naponta számtalanszor felturbózott szimpatikus zsigeri vihar adrenalin ingadozásaihoz a stresszhormonok tartósan emelkedett szintjei társulnak annak minden következményével. Színezi a képet, hogy a hormonális torzulásokra válaszképpen szervezetünk folyamatosan próbál kiegyensúlyozó ellenlépéseket tenni.

 A stressz-betegségek kezeléséhez fontos megismernünk a mögöttük húzódó, szervrendszerenként eltérő élettani folyamatokat. Ezek részleteit a betegségeknél tárgyaljuk. A stressz-válasz útjai hasonlatosak, a kialakuló betegségek azonban emberről emberre változnak, hiszen a leggyengébb láncszem mentén támadnak, ezt viszont a genetikai örökség befolyásolja. Bármelyik szervünk is betegedjék meg, egy tényező nem kerülhető meg: a szerv-specifikus orvosi kezelés mellett a közös gyógymód nem lehet más, mint hatékony stressz-kezelési technikák elsajátítása és gyakorlása.