Neuroterápia és biofeedback...a modern agykontroll Békéscsabán.

Blue Orange Black

Bejelentkezés, további info:
(+36)(30) 60-58-58-9

A stressz: ősi válasz az új kihívásokra.

anger4Stressz minden kihívás, mely életünket egyensúlyából kibillenti. Emlős elődeinknek alapvető túlélési stratégiát jelentett a hirtelen támadásra adott gyors, automatikus válasz. Az akut krízisre ma is azonos élettani reakciókkal reagál minden emlős állat és az ember szervezete. Ma már nem fizikai fenyegetésben élünk, mégis úgy töltjük mindennapjainkat, mintha éppen egy ragadozó lihegne a nyakunkban. A krónikus stressz-válasz pedig fokozatosan megbetegít bennünket. Hogyan? Ennek megértéséhez a stressz élettanát kell először megismernünk.

Mi történik testünkben, ha veszély fenyegeti életünket?

  • Testszerte azonnal felhasználható energiaforrások szabadulnak fel.
  • Az energiafelhasználás fokozására nő a vérnyomás, gyorsul a vérkeringés és légzés.
  • Hosszú távú terveinket félretesszük (emésztés, növekedés, szaporodás)
  • Csökken a fájdalomérzet.
  • Javul a kulcsfontos irányítóközpont (agy) vérellátása.
  • A bőrfelszínről, zsigerekből a vázizomzatba tolul a vér.
  • Felfokozódnak tanulási és memória funkcióink.

 A sok élettani részjelenség összességében néhány jellegzetes viselkedésben nyilvánul meg, melynek mottója: támadj, vagy menekülj!

Fight or flight (or freeze)!

A kivíhásra háromféle viselkedési sablonnal válaszolunk. A klasszikus stresszkutatás először a leglátványosabb kettőt ismerte fel: üss, vagy fuss. Az agresszióra vagy düh és támadás a válaszunk (fight), vagy félelem és menekülés (flight). A kettő között egy pillanat alatt automatikusan döntünk. A döntést befolyásolják emlékeink, az adott körülmények, az aktuális elmeállapot, az agresszor és a támadott erőviszonya. A fight or flight válasz mellett ismerünk egy "freeze" stressz-választ is. Így reagál a gazella az oroszlán szagára. Először megdermed: ha az oroszlán nem veszi észre, akkor megspórolhatja a futást. Ez a lefagyás dermeszt meg bennünket, mikor a sötét sikátorból elénk ugrik egy tagbaszakadt szőrös alak, és néhány pillanatig köpni-nyelni sem tudunk.

A három jellegzetes stressz-válasz mellett utóbb arra is felfigyeltek, hogy a nemek eltérően viselkednek a szorongató helyzetekben. Bizonyára nem véletlen egybeesés, hogy éppen női kutatók mutattak rá: a nők másként reagálnak a stresszre, mint a férfiak.

Stratégiai előnyből betegség.

A jól működő akut stressz-válasz tehát nagyon hasznos stratégiai előnyt jelent állatnak-embernek egyaránt. A kardfogú tigris elől menekülő ősembernek nélkülözhetetlen segítője volt a jól működő krízis-kezelő rendszer. Az urbanizált ember számára azonban láthatóan komoly bonyodalmakat okoz a túlfejlett agya. Az emberi agykéreg (neokortex) túlburjánzása minden más fajnál fejlettebb tudattal áldott meg bennünket, mely képessé tesz tudatos felidézésre, érzelmek kezelésére és a jövő tervezésére. De ugyanez a képességünk teszi lehetővé a rossz emlékek felidézését, a kiszolgáltatottságot negatív érzelmeinknek, és a jövendő miatti parttalan aggodalmat is. Az emberi agy képes kardfogú tigris nélkül is tökéletes stressz-választ provokálni pusztán elszabadult pszichés folyamataival. Negatív gondolataink és romboló érzelmeink hatására pontosan az a vészforgatókönyv lép működésbe, mely egy régi életveszély esetén életmentő lehetett volna. Azonban egy árnyék-tigris elől nem lehet elszaladni. (Daniel Goleman szavaival: paleolit igényekre kifejlődött agyunkkal próbálunk megfelelni a civilizációs kihívásoknak, s ebből származik számos problémánk.)

A kontroll alól szabadult érzelmek, kártékony gondolatok naponta százszor elindítják automata kríziskezelő rendszerünket, ezzel a stressz-válaszaink önálló életre kelnek, és fokozatosan egy tartós, krónikus stressz-helyzetbe merevedünk. Az urbanizált ember elszakadt alvás és ébrenlét, munka és pihenés természetes életritmusától, és gyakorlatilag folyamatosan árnyék-tigrisek ellen hadakozik. A tartós stressz-válasz fokozatosan kimeríti a szervezet tartalékait, és megágyaz krónikus civilizációs betegségeinknek. A heveny stressz-reakció élettanából megérthetjük, miért kalapál a szívünk, ha a főnök megemeli a hangját.  Amikor azonban a járványos méretű civilizációs megetségeinket szeretnénk megérteni, akkor valójában azt kell meglátni, hogyan alakul ki a krónikus stressz. A kapcsolódó cikkeknél mindkét témában tájékozódhat.